Néha

Amikor nehezen megy valami, néha azt képzelem, hogy csak egy gyöngysort fűzök. Egyik szemet a másik után. Egyik betűt írom a másik után, egyik ruhát teregetem a másik után, egyik répát pucolom a másik után, egyik napot űzöm a másik után. Ha arra gondolok, hogy Isten tudja, hogy mi végre ez a feladat, ez a periódus az életemben, akkor szép gyöngysorrá áll össze az, amit csinálok. Ha viszont arra gondolok, hogy hiábavaló közdelem ez az egész, akkor minden egyes teljesítés porrá örlődik a kezemben.